Ajándék, ha viszonylag reálisan látjuk önmagunkat
A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban valósággal, realitással, történeteinkkel foglalkozunk.
A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban valósággal, realitással, történeteinkkel foglalkozunk.
A korral csökken az önimádat – véli egy kutatás.
Amikor elmesélünk egy történetet, ami velünk történt, nem csak egy eseményláncot mondunk vissza, benne vagyunk mi magunk is. Duplán igaz ez, ha az életünk történetére gondolunk. De hogyan működik ez a fajta énkonstruálás?
Egyrészt az elköteleződéssel, másrészt a gyermekvállalással válik egy pár családdá, mondja L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta a Mi, együtt című podcast-sorozat negyedik adásában. Innen azonban hosszú út vezethet a harmonikus család kialakításáig.
A víz látványa a mentális egészségre is hatással van.
Elképesztő kreativitással igyekszünk megszüntetni azt a feszültséget, amit a tetteink és az attitűdjeink közötti összeférhetetlenség vált ki belőlünk. Márpedig ilyen helyzetet a legváratlanabb pillanatokban is megélhetünk. A pszichológiában ezt nevezik kognitív disszonanciának.
Mély levegő című első regénye 2020 egyik nagy meglepetése volt: szinte kizárólag pozitív véleményeket kapott, a Margó-díjat is elnyerte, és már az ötödik kiadásnál tart. Első fejezetében Vera, a főszereplő épp kilép egy fizikailag is bántalmazó házasságból a két gyerekével együtt, és ideiglenesen a szüleihez költözve próbál szembenézni a traumával. Az írót arról is kérdeztük, milyen volt beleélnie magát a főszereplő életébe.
Sokan olyan életkörülmények között élnek, hogy sokszor nem tudnak rendelkezésre állni – nekik szeretnének segíteni a kutatók.
Ha tisztában vagyunk az életkorunkkal összefüggő változásokkal, könnyebben tudunk megbirkózni velük – vallja Dr. Belső Nóra pszichiáter Epres Panni Lelked rajta! című podcastjának hetedik adásában.
Hiába vagyunk biztosak az objektivitásunkban, a magunk kis műhelyében gyártjuk azt a szemüveget, amit a szemrevételezéshez felveszünk.
Egy párkapcsolat akkor működőképes, ha megvan az adok-kapok egyensúlya, mondja L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta a Mi, együtt című podcast-sorozat harmadik adásában.
A hatalomittasok dominanciajelzéseket lövellnek szét, fontos, hogy a környezetük tisztában legyen azzal, ki az erősebb. A hierarchia csúcsán lenni azonban nem csupa boldogság.
Időbe telik, míg összecsiszolódnak, íme, néhány hasznos tanács a kapcsolat zökkenőmentes kialakításához.
Szondi Lipót pszichoanalitikus sok tekintetben a saját veszteségét, apjához fűződő viszonyát dolgozta át alkotó módon Fjodor Dosztojevszkij irodalmi munkásságának elemzésén keresztül. Később ennek tapasztalatait formálta általános lélektani elméletté, melynek segítségével mások is megjárhatják ezeket a helyreállító, önteremtő utakat.
Mitől leszünk mérgezően pozitívak vagy negatívak? A genetikán és a szülői háttéren kívül a minket körülvevő környezeti hatásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. És azok segíthetnek minket meggyógyítani is.
Magyarországon több millió embert érint a probléma, mégis nagyon kevés szó esik arról, milyen következményei lehetnek, ha valaki szenvedélybeteg szülőkkel nő fel. A legutóbbi HVG Extra Pszichológia Szalonban két szakértő arról beszélt, hogyan lehet magunk mögött hagyni ezt a súlyos örökséget.
Melyek azok a tényezők, amelyek a tehetségen kívül szükségesek a kiemelkedő teljesítményhez?
Hol húzódik a határ? És ha mégis annak bizonyulunk, mit tegyünk, hogyan kérjünk segítséget, hogy gyermekünk ne örökítse majd tovább a pusztító viselkedést?
Hol a helye a szüleinknek a párkapcsolatunkban? Van esély arra, hogy átírjuk a tőlük örökölt mintákat? Tévhitek övezik ezt a témát, amelyeket L. Stipkovits Erika pszichológus új podcastjában igyekszik feloldani.