Egyrészt az elköteleződéssel, másrészt a gyermekvállalással válik egy pár családdá, mondja L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta a Mi, együtt című podcast-sorozat negyedik adásában. Innen azonban hosszú út vezethet a harmonikus család kialakításáig.
A víz látványa a mentális egészségre is hatással van.
Elképesztő kreativitással igyekszünk megszüntetni azt a feszültséget, amit a tetteink és az attitűdjeink közötti összeférhetetlenség vált ki belőlünk. Márpedig ilyen helyzetet a legváratlanabb pillanatokban is megélhetünk. A pszichológiában ezt nevezik kognitív disszonanciának.
Mély levegő című első regénye 2020 egyik nagy meglepetése volt: szinte kizárólag pozitív véleményeket kapott, a Margó-díjat is elnyerte, és már az ötödik kiadásnál tart. Első fejezetében Vera, a főszereplő épp kilép egy fizikailag is bántalmazó házasságból a két gyerekével együtt, és ideiglenesen a szüleihez költözve próbál szembenézni a traumával. Az írót arról is kérdeztük, milyen volt beleélnie magát a főszereplő életébe.
Sokan olyan életkörülmények között élnek, hogy sokszor nem tudnak rendelkezésre állni – nekik szeretnének segíteni a kutatók.
Ha tisztában vagyunk az életkorunkkal összefüggő változásokkal, könnyebben tudunk megbirkózni velük – vallja Dr. Belső Nóra pszichiáter Epres Panni Lelked rajta! című podcastjának hetedik adásában.
Hiába vagyunk biztosak az objektivitásunkban, a magunk kis műhelyében gyártjuk azt a szemüveget, amit a szemrevételezéshez felveszünk.
Egy párkapcsolat akkor működőképes, ha megvan az adok-kapok egyensúlya, mondja L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta a Mi, együtt című podcast-sorozat harmadik adásában.
A hatalomittasok dominanciajelzéseket lövellnek szét, fontos, hogy a környezetük tisztában legyen azzal, ki az erősebb. A hierarchia csúcsán lenni azonban nem csupa boldogság.
Időbe telik, míg összecsiszolódnak, íme, néhány hasznos tanács a kapcsolat zökkenőmentes kialakításához.
Szondi Lipót pszichoanalitikus sok tekintetben a saját veszteségét, apjához fűződő viszonyát dolgozta át alkotó módon Fjodor Dosztojevszkij irodalmi munkásságának elemzésén keresztül. Később ennek tapasztalatait formálta általános lélektani elméletté, melynek segítségével mások is megjárhatják ezeket a helyreállító, önteremtő utakat.
Mitől leszünk mérgezően pozitívak vagy negatívak? A genetikán és a szülői háttéren kívül a minket körülvevő környezeti hatásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. És azok segíthetnek minket meggyógyítani is.
Magyarországon több millió embert érint a probléma, mégis nagyon kevés szó esik arról, milyen következményei lehetnek, ha valaki szenvedélybeteg szülőkkel nő fel. A legutóbbi HVG Extra Pszichológia Szalonban két szakértő arról beszélt, hogyan lehet magunk mögött hagyni ezt a súlyos örökséget.
Melyek azok a tényezők, amelyek a tehetségen kívül szükségesek a kiemelkedő teljesítményhez?
Hol húzódik a határ? És ha mégis annak bizonyulunk, mit tegyünk, hogyan kérjünk segítséget, hogy gyermekünk ne örökítse majd tovább a pusztító viselkedést?
Hol a helye a szüleinknek a párkapcsolatunkban? Van esély arra, hogy átírjuk a tőlük örökölt mintákat? Tévhitek övezik ezt a témát, amelyeket L. Stipkovits Erika pszichológus új podcastjában igyekszik feloldani.
A mind gyakrabban jelentkező aggasztó tünetek hátterében a személyes kapcsolatok visszaszorulása és az alváshiány is fellelhető.
A titok elszigetel. A titok hazugságokhoz vezet. A titok megóv valami fájdalmas vagy félelmetes dologtól. A titokkal megvédhetem a másikat. A titok újabb titkot szül. A titok a privátszféra része. Mindegyik mondat igazat állít, még akkor is, ha némelyikük egy másiknak ellentmond.
Az evésnek nem csak az étvágycsökkentéshez vagy a hízáshoz van köze.
